Nagy vonalakban leírható, hogy attól, hogy ha egy gyermek abban az adott helyzetben éppen nem kíván valami ételt, ez rendben van. A baj akkor kezdődik, ha ez már rendszeres. Akkor mindenképp szakembert kell felkeresni!

Ilyenkor kezdődik az, hogy elkezdünk tukmálni, ígérgetni mindent is, csak hogy egye meg az ételt. Amikor tiltakozik, akkor pedig jön az alternatíva. Ez odáig teljesen rendben van, mint ahogy fentebb írtam, hogy most nem kívánja, de nem rendszeres ez a válogatás. Az igazi gond akkor kezdődik, hogy ha valami különlegességet adunk neki. Gondolok én itt csokira, hűtős desszertre, péksüteményt, fánkot, és még sorolhatnám.

Az alternatív helyettesítés addig teljesen rendben van, amíg az egészség talaján maradunk.

Nem érdemes belemenni a játszmába, mert úgyis hagyjuk a gyereket győzni, és inkább odaadjuk a nasikát, csak hogy ne hisztizzen tovább.

Gyermekeimen én is megfigyeltem ezt, mert persze nem születtem ezzel a tudással, amim most van, tehát ezekbe a „csapdákba” én is beleestem. De jelentem van kiút.

Az édesség utáni vágy nagyon erős tud lenni, és sokszor olyan viselkedés is jár vele, ami miatt érezzük, hogy a gyermekünk teljesen kikelt magából.

Ezt megelőzésképpen érdemes odafigyelni erre:

Alternatíva tényleg csak kivételes esetekben legyen. Arra is figyeljünk, hogy ez sose legyen egészségtelenebb, mint a feltálalt étel. Mert ha mindig sokkal csábítóbb a másik választás, akkor tuti, hogy azt fogja kérni a gyermekünk, és így elindul a „Már meg se kóstolja ez a gyerek!” lavina.

Legyél tudatos anyuka! Nekem sikerült, téged is megtanítalak erre.

Kövess be, és oszd meg a tartalmat, ha tetszett, hogy másoknak is segítsünk.